Ezt a verset tegnap 23:30-kor írtam meg, természetesen kicsit depis hangulatú... akinek tetszik, vagy sem, nyugodtan írja meg :) ♥

Egy reggel, mikor kinyitod a szemedet,

Lemerül örökre szívedben az elemed,

Mert nem látsz magad előtt mást,

Csakis a végtelen csalódást.

Depresszió vagy csak kilátástalanság?

Te sem tudod ezek alapján,

De abban teljesen biztos vagy,

Közel sem te vagy a legfontosabb.

És mikor látod a fényt az alagút végén,

Azt hiszed, megtaláltad lelked békéjét.

Aztán rájössz, nem volt ott se fény,se semmi,

Csak az eszed megpróbálta újrakezdeni.

Véget akarsz ennek az egésznek vetni,

És csak próbalsz mindenen nevetni.

Sírsz, vered az ágyat, a falat, ahol tegnap,

Boldogtalan vagy, a szíved lassan hervad.